A pénz szerepe a fenntarthatóságban/fenntarthatatlanságban

Az alternatív fenntarthatóságra törekvő gazdasági irányzatok nagyrésze egyetért azzal, hogy a jelenlegi pénzügyi rendszereink átalakítása feltétlenül szükséges ahhoz, hogy környezetileg és társadalmilag is igazságosabb rendszert építsünk. A hónap témájához ez az adás elméleti felvezetőként szolgál, ahol Köves Alexandra Havran Dániellel, a Corvinus Egyetem docensével beszélget a pénz különböző funkcióiról. A beszélgetés során pedig felsejlik az, hogy ezek a funkciók hogyan befolyásolják a fenntarthatóságot. Már Arisztotelész is megkülönböztette az oikonomia és a krematisztika területeit: míg az előző a szükségleteink kielégítésére vonatkozó gazdasági tevékenységek rendszere, addig a másik a pénzzel való foglalatoskodás. Ma úgy tűnik, mintha ez a kettő már egyáltalán nem lenne szétszálazható. A pénz elvileg akkor működik jól, ha akadálytalanul áramlik és olajozza mindazt, amit a szükségletek kielégítéséért teszünk, azonban ma már a pénz ezt a funkcióját rendkívül torz formában látja el. Ebben az adásban a pénz három alapfunkciójáról beszélgetünk: az értékmérés, a cserefunkció és a felhalmozási funkció. Szóba kerül többek között, hogy miért van értéke egy ritka bélyegnek és miért nincs a tiszta levegőnek; mi köze a New York-i yuppie-knak az afrikai búza árához; és hogyan válik hatalmi funkcióvá az, hogy a pénz megtartja az értékét, míg az áruval kereskedők egy részének szembe kell nézni a portékája romlandóságával. És persze kiderül az is, hogy a kamat és a kényszerű gazdasági növekedés között mennyire szoros is az összefüggés.