Adósságcsapdában a fenntarthatóság

Ebben az adásban a pénz létrejöttéről, a hitelezés rendszeréről, és az adósság fenntarthatóságra gyakorolt hatásairól beszélget Köves Alexandra Róna Péter közgazdásszal. Kevesen tudják, hogy minden új pénz, ami a gazdaságban létrejön igazából adósságként jön létre. Azonban a kamatos kamattal ellátott adósság visszafizetése az egyik legkomolyabb kényszerítő erő a gazdasági növekedés mögött úgy, hogy sem környezeti, sem társadalmi fenntarthatóságot nem hoz létre… Ritkán gondolkozunk a pénzről úgy, hogy az a legelvontabb társadalmi konstrukció, tulajdonképpen egy elvi megállapodás emberek között. Valódi értéke nincs, úgy viselkedik, ahogyan mi viselkedünk körülötte. Jelenleg a jegybankok a semmiből hozzák létre a pénzt, amelyet a kormányok adósságaként könyvelnek le, majd a magánbankok egy bizonyos százalék tartalékba helyezése mellett, annak sokszorosát adhatják ki kamattal ügyfelek részére hitelként. Így a forrásként funkcionáló pénz a kormány adóssága, a gerjesztett tovagyűrűzése pedig a bankok ügyfeleinek adóssága lesz. Így viszont olyan gazdasági növekedésre van szükség a visszafizetéshez, amely nem csak a környezeti, de a társadalmi fenntarthatóságot is veszélyezteti. Ha viszont a pénz működése mögött semmi fizikai törvényszerűség nincsen, a gondolkodásmódunk változtatásával egészen új intézmények létrehozása is lehetővé válna. Van kiút ebből a globális adósságcsapdából? Többek között erről beszélget Köves Alexandra Róna Péter közgazdásszal.