Amikor elég volt a környezetpusztításból: vannak eszközeink a hatalom elleni fellépésre?

Magyarországon a hatalom érdekei összeegyeztethetetlennek tűnnek a valódi fenntarthatósággal, és így tudatos emberek kicsiny csoportjai időnként erejüket megfeszítve küzdenek a hatalom arroganciája ellen: néha reménytelenül, néha viszont egész sikeresen. A TASZ három éve segíti ezeket a fellépéseket. Mik a tapasztalatok?   

A zöld aktivizmus helyzete Magyarországon kulcsfontosságú, hiszen a gazdasági és politikai érdekek mentén a környezeti szempontok, az emberi egészséget védő szempontok, és bármely más hosszú távon értelmezhető szempont háttérbe szorul. Milyen eszközei vannak az állampolgároknak? És milyen esélyei ezeknek a fellépéseknek? Ezekről beszélget Köves Alexandra Szabó Attila jogásszal, a Társaság a Szabadságjogokért zöld jogsegélyezési tevékenységének koordinátorával.

Már régóta beszélünk arról, hogy mennyire megy szembe a jelenlegi gazdasági logika és politikai érdek a fenntarthatósággal, és számos adásban jártuk már körül azt, hogy mit kellene tenni, hogyan kellene másként gondolkodni, és kinek milyen felelőssége van ebben. Azonban egészen addig, míg rendszerszintű változások nem történnek, és nem születnek meg azok a kollektív döntések, amelyek egy fenntartható és igazságos világ irányába mutatnak, egyének és kis csoportok küzdenek nap, mint nap az ellen, hogy további környezetpusztító beruházások szülessenek. 2020-ban a Társaság a Szabadságjogokért úgy döntött, hogy az ilyen aktivisták mellé áll, és támogatni fogja ezeket a kezdeményezéseket.

De miért és hogyan kezd el egy szabadságjogokat védő szervezet zöld ügyekkel foglalkozni? Egyáltalán milyen helyzetben van ma Magyarországon a zöld aktivizmus? Van bármi esélyük ma az ilyen fellépéseknek? Milyen eszközök állnak a rendelkezésére egy helyi polgárnak, ha fel akar lépni valamilyen zöld ügyben, például egy beruházás megakadályozásáért? (Ezekről egyébként részletesen lehet olvasni a https://tasz.hu/zold/eszkozok oldalon.)  Miért fontos, hogy minél többen aktívak legyenek zöld ügyekben? És hogyan tudunk a leghatékonyabbak lenni? Magánszemélyként, egyesületként, civil szervezetként? És egyáltalán: Felülírhatja bárkinek a tulajdonhoz való joga egy másik ember egészséges környezethez való jogát?

Míg a helyzet egyáltalán nem rózsás, azért a beszélgetésből az is kiderül, hogy bármi ilyen fellépésnek van értelme, vannak sikerei és a tovagyűrűző hatása nem csak a környezet védelme, hanem a demokrácia fenntartása érdekében is felbecsülhetetlen.