Képességszemlélet a fenntarthatóságért

Május hónap témája a Közösségek szerepe egy fenntarthatósági átmenetben és első megközelítésben talán furcsának tűnhet, hogy a téma felvezetéseként egy rendkívül érdekes igazságosságelméletről, Amartya Sen Nobel-díjas közgazdász képességszemléletéről beszélget Köves Alexandra Gébert Judittal, a Szegedi Tudományegyetem adjunktusával. Azonban a főáramú közgazdaságtan haszonelvűségét is éppen úgy megalapozzák társadalomelméleti irányzatok, így azok meghaladásához is szükség lehet a filozófiára… Mindig azt gondoljuk, hogy az elméleteket meg az igazságról szóló vitákat jobb, ha meghagyjuk a filozófusoknak. Ugyanakkor nagyon is fontos mondanivalót hordoznak például a különböző morálfilozófiai irányzatok vagy a társadalmi döntéseket befolyásoló igazságosságelméletek, hiszen a világról és az abban uralkodó rendről szóló gondolkodásunkat nagyban befolyásolják. A képességszemlélet szerint egy társadalom jólléte abban mutatkozik meg, hogy a közösség tagjai ténylegesen milyen életet tudnak élni, azaz milyen számukra értékes tevékenységekre van valós lehetőségük, képességük. Sok ökológiai közgazdász számára meghatározó a képességszemlélet, mert egyrészt alternatívát nyújt a főáram utilitartista megközelítéseivel szemben, másrészt mankókat ad arra vonatkozóan, hogy hogyan gondolkozhatunk a közösségekről, a közösségek vagy a társadalmak javairól vagy azok elosztásáról.