Mégis kinek a fenntarthatósága?

Ebben az adásban Köves Alexandra Pataki Györggyel beszélget arról, hogy hogyan gondolkodnak az ökológiai közgazdászok a fenntarthatóság fogalmáról, és miért rázza ki a legtöbbjüket a hideg a „fenntartható fejlődés” fogalmától. A fenntartható fejlődés kifejezést a 87-ben megjelent Brundtland-jelentés óta használjuk egyre elterjedtebben, olyannyira, hogy mára már a csapból is ez folyik olyanok szájából is, akik még véletlenül sem gondolják komolyan a fenntarthatóságot. Ennek a fenntarthatóságnak három pillérjét ismerjük: környezeti, társadalmi és gazdasági. Jól hangzik, de mégis az ökológiai közgazdászok felől sok kritika éri egyszerűen azért, mert olyan kompromisszumokból született, amelyek elhitetik velünk, hogy a szokásos üzletmenet mellett is lehet fenntarthatóságról beszélni. De hogyan lehet eltérően értelmezni a környezeti fenntarthatóságot? És mi az a társadalmi fenntarthatóság, és hogyan viszonyul a környezeti fenntarthatósághoz? Vannak ellentmondások? El lehet érni a kettőt egymás nélkül is? A gazdasági fenntarthatóság a fenntartható fejlődés trójai falova?