Miért fenntarthatatlan a politika? És milyen a fenntartható?

Az ökológiai közgazdaságtan olyan tudományterület, amely nagyon erős politikai üzeneteket is hordoz. Azonban – mint a legtöbb ilyen irányzat – nehezen birkózik meg azzal, hogy az ideológiák és elméletek területéről politikai változásokat érjen el. Az ökopolitika egyébként eddig is – ritka kivételektől eltekintve – kívül esett a főáramú politizálás mezsgyéin. Így viszont hogyan lehet egyáltalán változást elérni? Erről beszélget Köves Alexandra Lányi András, filozófus, íróval. Egyre többen lehetnek azok, akik a fenntarthatósággal vagy a zöld gondolatokkal szimpatizálnak, és akár még a változás irányaival vagy elveivel is egyetértenek. Legtöbbet hangoztatott kérdésük azonban az, hogy milyen irányból jöhet egyáltalán egy ilyen transzformáció és vajon ki fogja ezeket elindítani. A nagypolitika érdekeivel ellentétesek ezek a beavatkozások, az emberek pedig eszköztelennek érzik magukat abban, hogy az alulról történő kezdeményezések szélesebb körben indítsanak el változásokat. Akkor nincs is értelme az egyéni elköteleződésnek egy olyan ügyben, ahol komolyan meg kell haladni a jelenlegi rendszer beidegződéseit mind egyéni, mind kollektív szinten? Lányi András Ökopolitika című könyvében kicsit viccesen azt írja, hogy „Az ökológiai politikával tényleg nem az a baj, hogy ne lennének szövetségesei, hanem hogy nincsenek ellenségei. Ez egy kicsit kilátástalanná teszi a helyzetét.” Míg ez a szavak szintjén továbbra is elbizonytalaníthatja a változások iránt fogékony embereket, a beszélgetésből kiderül, hogy miért gondolkozhatunk mégis abban, hogy a helyzet nem teljesen reménytelen. Ebben az adásban Köves Alexandra Lányi András, filozófussal, íróval, az ELTE egyetemi docensével az ökopolitikáról beszélget.