Ökopolitika és feminizmus: Földanya és a magvetők

Egy fenntarthatósági átmenet arról szólna, hogy függetlenül társadalmi csoportokhoz való tartozásunktól egy társadalmilag igazságosabb rendszerben éljünk a mostaninál jelentősen nagyobb harmóniában az ökológiai környezettel. A feministák azonban már régóta hangoztatják, hogy a természethez való viszonyunk és a nők társadalomban betöltött helyzete fájdalmasan sok átfedést mutat, így azok megoldására egyidejűleg érdemes törekedni. De hogyan? Erről beszélget Köves Alexandra Hódosy Annamária kultúrkritikussal, a Szegedi Tudományegyetem adjunktusával. A gazdasági növekedés jelenlegi struktúrája nem csak a környezeti erőforrásokat használja túl, de egyidejűleg az ökológiai és a társadalmi reprodukció teljes rendszerét is szisztematikusan felszámolja. A reproduktív munka, a létünkhöz, életünk fenntartásához elengedhetetlen tevékenységek jelenleg dominánsan a gazdaság működésén kívül esnek és aránytalanul többet követelnek a nőktől, mint a férfiaktól. De mi az a reproduktív munka? És hogyan függ össze azzal a narratívával, hogy évezredek óta a férfi a magvető és a földműves szerepében állja a sarat, és a szellemi hozzáadott értékkel asszociáljuk, míg a Föld és a nő a befogadó test és annak gondozója? A liberális feminizmus azon dolgozik, hogy a nőknek ugyanakkora esélyük legyen részt venni a gazdasági versenyben, mint a férfiaknak; míg az ökofeminizmus a rendszer meghaladását követeli. Ellentmond-e a két irányzat egymásnak? Köves Alexandra Hódosy Annamária kultúrkritikussal, a Szegedi Tudományegyetem adjunktusával beszélget szellemről és testről; férfiakról és nőkről; férfi és női politikusokról és egy kicsit a pelenkákról. Nem csak nőknek ajánljuk!